Anime audió-kísérlet

Empirikus úton bizonyított tény, hogy Miyazaki animációs filmjeiben nem csak képben, hangban is ott a varázslat 😉

Történt, hogy Orchidea, ki a japán mesterrendező filmjeit nem ismerte, sőt animét is csak 1et látott életében megpróbálta a filmzene alapján megfejteni a rajzfilmek cselekményét. ColorSnail korrigált és elemzett. Hát így. (időnként ‘Spoiler Alert!’, sorry)

Porco Rosso, a mesterpilóta

Orchidea: Érdekes modern zene, egyesével nem tűnnek nehéznek a szólamok, de együtt eljátszani biztos nem könnyű (márhogy úgy együtt, hogy egyszerre is fejezzék be 🙂 ). A film tuti nem valami filozofálós dráma, van benne valamiféle harc, vagy pörgős feszkó…

ColorSnail: Egy átkozott (!) pilóta, és a légi kalózok története.
De miért, és főleg hogyan lesz egy ember disznóvá? Biztosan a múltjában lesz a titok nyitja. Hogy elátkozott, az biztos, de hogy átkozott, és megátalkodott-e azt még nem tudom. Majd meglátom.

A vadon hercegnője (Princess Mononoke)

Orchidea: No, ez összetettebbnek tűnik.
Ebben már soksok tartalmi mondanivalót érzek. Eleje szép, későromantikus szimfonikus drámázgatás, de aztán: középtájt megjelenik valami nagy és ellenséges, ami ellen küzdeni kell (dobok, fémes hangzás). De a zongis-hegedűszólós résznél úgy érzem sok nehézség, küzdelem és egyedüllét van. Majd győz a jó: kromatikus moduláció, szimfonikusok visszalépnek. A vége lehet, hogy happy end, de valószínűbb, hogy kicsit szomorkás, de felemelő pl. Valaki feláldozza magát a jó cél érdekében vagy ilyesmi)

ColorSnail: Telitalálat. Nagy harc van, meg démonok, meg feloldhatatlannak tűnő ellentét (a központi kérdés, hogy élhetnek-e egymás mellett békében az emberek, és a régi korok erdőistenei).
És ha úgy vesszük, győz a jó, hiszen a főistenség megmenekül, de átalakul, és kitudja mi lesz. Megmenkül sok ember, csak újra kell építeniük a várost, a vasöntödét. Megmarad a 2 főhős, a srácról eltűnik az átok, de a hecegnő visszamegy a farkasai közé, hiszen neki ott a helye.

A szomszédom, Totoro

Orchidea: Egyértelműen nem dráma, de nem is vígjáték. Elgondolkodtató filmnek mondanám a zene alapján, mondjuk egy család életének elmesélése (és ez a gondolat azelőtt születetett, mielőtt megláttam, hogy egy ember neve van a címben)

ColorSnail: Totoro, bozontos szőrmók, olyan mint egy hatalmas tojás, két hegyes füllel. 2 kislány szomszédságában él, kiknek barátaival tanítja az erdő varázslatos titkait.

A vándorló palota (Howl’s moving Castle)

Orchidea: Én azt mondanám, ezt a zenét nem ugyanaz szerezte, mint az első hármat. (sőt, európainak mondanám). És valami miatt ezt végigbőgtem, olyan keserédes az egész, jaj, de nagyon tetszik!

ColorSnail: Ugyanaz a zeneszerző, viszont a történet egy angol író azonos című regénye alaján készült. Egyszerre összetett és megfoghatatlan. Légi járművek, megváltás, szeretnivaló nem emberi mellékszereplők. A filmben minden változik, semminek nincs állandó formája, a jóból rossz lesz, a szépből csúnya és fordítva…

Joe Hisahishinek hívják a zeneszerzőt, és sok japán animének ő szerezte a zenéjét.

Nem feledni, május 12-én vasárnap egész nap Miyazaki filmeket vetítenek az Átriumban!

Ráadásképp a Ghibli Studio 25. születésnapjára előadott 2 órás koncert, ugyancsak Joe Hisahishi vezényletével.